Felső-dunai mellékág rendszerek árvízvédelme és vízpótlása

I. ütem /KEHOP-1.3.0-15-2016-00013/

Hírek

Befejeződött a Felső-Duna projekt

Befejeződött a „Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem” tárgyú, 1,906 milliárd forint európai uniós támogatással megvalósult beruházás. A záró rendezvényen 2021. június 25-én átadták a Dunasziget mellett lévő, a projekt keretében ugyancsak felújított Kőhidat, melyet a település plébánosa Farkas István (Lupus atya) szentelt meg és helyezett Nepomuki Szent János oltalma alá. Az eseményen részt vett dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője, aki beszédében méltatta a projekt jelentőségét.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és igazgatóságunk konzorciuma irányításával 2018. július óta folytak a KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt kiviteli munkái.

A fejlesztés célja a Felső-Duna árvízlevezető képességének növelése és a meglévő ökológiai állapotok további javítása volt. A beruházás lehetővé tette a szigetközi hullámtéren már kiépített létesítmények árvízlevezető-képességének a javítását, valamint a Duna főmeder és a mellékágrendszerek ökológiai kapcsolatának javítását. A NATURA 2000 természetvédelmi területen megvalósult projekt során az árvízlevezetés feltételeinek javítása érdekében mellékágkotrások, a mellékágrendszerek műveinek, műtárgyainak átalakítása történt meg. A fejlesztés elsősorban ökológiai szempontok szerint, az Európai Unió Víz keretirányelvének is megfelelően, illetve - ahol ez lehetséges volt - a vízi közlekedés feltételeinek javításával valósult meg. Az árvízlevezető képességet javítja a vizes élőhelyek rehabilitációja is.

A mellékágkotrásoknak köszönhetően újra élővé vált Dunakilitin a Felső-Zalka, a Lénai, a Jegenyési-ág és a Benda-ág. Az árvízlevezetés javítása érdekében átalakították a Doborgazi átvágás és az ásványrárói Morvaszigeti Duna-ág felső szakaszát. Elvégezték a cikolaszigeti Kisvesszősi mellékág szelvénybővítő kotrását, a Kisvesszősi zárás visszabontását. Felújították a Dunakiliti külterületén lévőRudi gyepi hallépcsőt.

A rávezető fokok tágításával javították a vizes élőhelyek vízellátását. A fokozottan védett természetvédelmi területek különös odafigyelést igényeltek. Ennek megfelelően alakították ki az ásványrárói Öntési-sziget belsejében lévő Öntési-tó vízellátását javító vízpótló főágat.

Kisbodak térségében az Öregszigeti belső tó vízpótló ága, a Félholdaki Duna-ág és a Pálffy-ág újult meg.

A beavatkozások között szerepelt a kisbodaki Szent Kristóf híd és vízszintszabályzó műtárgy fejlesztése a doborgazszigeti Schiszler és az ásványrárói Szilfási áteresz híddá történő átépítése.

A Cikolai mellékágrendszerben a Revolver és a Barkás-ágak főmeder felé eső végeiben kialakítottak egy összekötő csatornát, mellyel ismét egy áramló vizű vízpótló mellékágat hoztak létre. Az összekötő csatornán egy új hullámtéri híd, az ún. Mikácsi híd épült.

A Nepumoki Szent János vízszintszabályzó műtárgy és híd – korábban Kőhíd - fejlesztése során a híd pályaszerkezetének a felső szintje 93 cm-el magasabbra került.

A végrehajtott fejlesztések növelik a Szigetköz mentett oldali területeinek, közte a lakott területek árvízi biztonságát. A vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága 11.500 hektár. A fejlesztett létesítmények Rajkát, Dunakilitit, Dunaszigetet, Kisbodakot, Dunaremetét, Lipótot és Ásványrárót érintették. Ebben a térségben összesen közel 9400 fő él.

Átadták a Szent Kristóf hidat Kisbodakon

Sajtónyilvános lakossági rendezvényt tartottak 2020. október 9-én Kisbodak külterületén, ahol a „Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem” tárgyú projekt keretében felavatták a Szent Kristóf hidat. Az eseményt dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője is megtisztelte és beszédében méltatta a projekt jelentőségét. Az avatás végén a híd mellett található sziklatömbben elhelyezett új Szent Kristófot ábrázoló Nagy Judit által készült iparművészeti képet Szalai Lajos esperes szentelte meg.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) konzorciuma irányításával 2018. július óta folynak a beruházás kiviteli munkái.

A projekt keretében kizárólagos állami tulajdonú létesítmények fejlesztése történik meg a Szigetközi Hullámtéri Vízpótló-rendszerben előreláthatólag 2021. január végéig. Ezek egyike a most átadott Szent Kristóf híd és vízszintszabályozó műtárgy, mely jelentős szerepet tölt be a térség halászati, vadászati és turisták általi közlekedés segítésében. A híd egy, a vízpótlás rendszerének a kiépítése során kialakított mesterséges átvágásban létesült még 1995-ben. A korábbi évszázadokban a település lakói az ún. Tábori úton keresztül közvetlenül, szárazon meg tudták közelíteni a Duna folyam főmedrét. A híd akkori megépülésével ezt a közlekedési lehetőséget adta vissza, az utóbbi időben azonban szükségessé váltak rajta bizonyos felújítási munkák: a híd szelvényében - az árvízlevezetés feltételeinek a javítása érdekében - a pályaszerkezet felső szintje 93 cm-el magasabbra került. A jobb oldalon pedig egy új 6,00 m hosszúságú SBG szekrénytartókból alakítottak ki egy 5,50 m szélességű nyílást.

A Felső-Duna (1850-1809 fkm közötti szakasz) árvízvédelmi helyzetét a klímaváltozás hatásai miatt is fokozott gonddal kell kezelni. A beruházás célja a Felső-Duna árvízlevezető képességének növelése és a meglévő ökológiai állapotok további javítása. A Duna folyam hullámtere jelentős szerepet tölt be a folyó árvízi vízszállításában. A beruházás lehetővé teszi a szigetközi hullámtéren már kiépített létesítmények árvízlevezető-képességének a fejlesztését, valamint a Duna folyam főmeder és a mellékágrendszerek ökológiai kapcsolatának javítását. A NATURA 2000 természetvédelmi területen megvalósuló fejlesztés során az árvízlevezetés feltételeinek javítása érdekében mellékágkotrások, a mellékágrendszerek műveinek, műtárgyainak átalakítása történik meg. A fejlesztés elsősorban ökológiai szempontok szerint, az Európai Unió Víz keretirányelvének is megfelelően, illetve - ahol ez lehetséges - a vízi közlekedés feltételeinek javításával valósul meg. Az árvízlevezető képesség növelésén túl még vizes élőhelyek rehabilitációja, 14 vízrajzi állomás fejlesztése és 1 új vízmérce építése történik meg.

A Szigetköz mentett oldali területeinek, közte a lakott területek árvízi biztonságának a növelésével lehetőség nyílik további komplex hasznosítások tervezésére is, beleértve a természetvédelmi, az erdészeti, a vadgazdálkodási, a halászati, a turisztikai, a mezőgazdasági, a hajózási és egyéb célok megvalósítását. A vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága 11.500 hektár. A tervezett létesítmények Rajkát, Dunakilitit, Dunaszigetet, Kisbodakot, Dunaremetét, Lipótot és Ásványrárót érintik. Ebben a térségben összesen közel 9400 fő él.

Ásványráró Lakossági Fórum

Lakossági fórumot tartottak 2020. szeptember 22-én Ásványrárón az Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben a „Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem” tárgyú projekt keretében.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) konzorciuma irányításával 2018. július óta folynak a beruházás kiviteli munkái. A projekt keretében kizárólagos állami tulajdonú létesítmények fejlesztése történik meg a Szigetközi Hullámtéri Vízpótló-rendszerben előreláthatólag 2021. január végéig.

Az eseményt Popp Rita, a település polgármestere nyitotta meg, majd Németh József, az ÉDUVIZIG igazgatója beszélt a projekt jelentőségéről. Az Ásványráró és térségében zajló kivitelezés előrehaladásáról pedig Németh Tamás a kivitelezést végző Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője tájékoztatta az egybegyűlteket.

Összefoglaló az aktuális munkálatokról – 2020. február

Az eddig elkészült kotrási munkák:

A Dunakiliti duzzasztómű feletti ún. tározótérben a vízlépcsőépítés kapcsán végzett kiviteli munkák során betöltésre került a Benda-ág felső vége, így annak alsó szakasza zárványmederként maradt fenn. Az ág torkolata jelentősen feliszapolódott továbbá a torkolattól kb. 70 m-re található - régen középvíz-szabályzási célokat szolgáló - kőmű maradványának a magas küszöbszintje is megakadályozta a víz bejutását a mellékágba. A projekt keretében összekötöttük a vízpótló főággal, valamint a kőmű visszabontása és a torkolat kotrása valósult meg, így egy újabb nagyszerű vizes élőhelyet tudtunk kialakítani.

Jól kihasználva a téli kisvizes időszakot jó minőségben elkészült a Cikolaszigeti mellékágrendszerben lévő Alsó-Vörösfüzesi, a Barkás, a Revolver, a Disznósi, a Jakabi, az Ásványi mellékágrendszerben pedig a Felső –kalapszigeti mellékágak kotrása. E beavatkozásoknál a korábbi „érszűkületes” szakaszok kibővítésével elértük, hogy a kisvizes időszakokban jelentősen javult ezeknek az ágaknak a vízellátása, csökkent a kiszáradás veszélye, tovább bővült az ívóhelyek száma.

A fokgazdálkodási elvek szerint kotrással bővítettük ki a Tejfalusi mellékágrendszerben lévő Öregszigeti tó, a Helenai tó, a Szigeti-Duna jobb partján az Öregréti vizes élőhely, a Kisbodaki mellékágrendszerben lévő Liba-tó, és az Ásványi mellékágrendszerben lévő Újszigeti vizes élőhely rávezető fokainak a szelvénybővítését.                                                                               

A Hullámtéri Vízpótló Rendszerben az alábbi műtárgy átalakítási munkákat végeztük el: Ferde-gát átalakítása valósult meg a kőműben korábban is meglévő visszabontás szelvénybővítésével, úgy hogy az ökológiai átjárhatóság is biztosított legyen. A Barkás-ágat rányitottuk az Öreg-Duna medrére: a Barkás-ág és a Duna főmeder élő kapcsolata az ág felső végének betöltésével megszűnt. Az ág jelenlegi állapota még elfogadható, azonban nagyvizes időszakban lehetőség nyílhat frissvizes átöblítésére a Duna part lesüllyesztésével (vápaszerűen), töltőbukó kialakításával. Így árvízkor a bekötés, mint árapasztó vápa funkcionálhat, és az árvízi levezetésre is pozitív hatással lesz. A vápa szintjét az árasztásos vízszinthez kellett igazítani, attól 20 cm-rel magasabb szintre kiépítve, megakadályozva ezzel a vízpótló rendszerbe táplált víz visszajutását ("kiszökését") a Dunába. A Lénai-ágnál vízkivételi műtárgy épült: A Lénai-ág felső szakaszát a Dunakiliti duzzasztómű építésekor betöltötték, most ennek az ágnak a rehabilitációja kezdődött meg a Görgetegi Duna-ág jobb partján, egy vízkivételi, ún. beeresztő műtárgy kiépítésével az ág vízpótlása érdekében. Denkpáli ágvéglezárás melletti bal parti árapasztó fejlesztése pedig a Cikolai ágrendszer alsó végében lévő Denkpáli létesítmények árvízi tehermentesítését szolgálja.

A már befejezéshez közelítő műtárgy átalakítási munkák:

2019. október 09-én kezdődtek meg a Kisbodak község külterületén lévő ún. Szent Kristóf híd és vízszintszabályozó műtárgy fejlesztésének a kiviteli munkái.

A műtárgy fejlesztése során a pályaszerkezet felső szintje 93 cm-el magasabbra került. A jobb parton pedig egy új 6,00 m hosszúságú SBG szekrénytartókból, 5,50 m szélességű nyílás is kialakításra került. 2019.12.04-én a híd ideiglenesen ismét járhatóvá vált. Ma már csak a befejező munkák, köztük a műtárgy kőművének a tetejére kerülő beton pályaszerkezet építése és a megközelítését biztosító út munkái vannak hátra.

2019. december 02-án kezdődtek meg a Dunasziget község külterületén lévő ún. Kőhíd nevű vízszintszabályozó műtárgy rekonstrukciós munkái.

A Spelláki és a Szürkei töltőbukó átalakítása is a végéhez közeledik. A töltőbukók eredeti funkciója - a Duna elterelése miatti vízszint süllyedése miatt - gyakorlatilag megszűnt. Nagyvizes időszakokban lehetőség nyílhat frissvizes átöblítésére a töltőbukó részleges visszabontásával. Így árvízkor a bekötés, mint árapasztó vápa fog funkcionálni, tehát egyúttal az árvízi levezetésre is pozitív hatással bír. A vápa szintjét az árasztásos vízszinthez igazítottuk, attól 20 cm-rel magasabb szintre kiépítve, megakadályozva a vízpótló rendszerbe táplált víz visszajutását ("kiszökését") a Duna főmedrébe.

Megállapítható, hogy a tárgyi projekt kiviteli munkái gondosan, előírásszerűen és jó ütemben folynak.

Lakossági fórum Kisbodakon - Felső-Duna projekt

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és igazgatóságunk által alkotta konzorcium által európai uniós forrásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósul meg a „Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem” tárgyú KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt. Az 1,906 milliárd forint összköltségű beruházás lehetővé teszi a szigetközi hullámtéren már kiépített létesítmények árvízlevezető-képességének fejlesztését, valamint a Duna főmeder és a mellékágrendszerek ökológiai kapcsolatának javítását.

A projekt keretében ezúttal Kisbodakon tartottunk lakossági fórumot 2019. november 13-án.A rendezvény célja az volt, hogy a beruházásban közvetlenül érintett lakosság és civil szervezetek számára bemutassa a projekt műszaki tartalmát és jelentőségét, kiemelve az alábbi, Kisbodak térségében aktuálisan folyó fejlesztési munkákat: a Szent Kristóf híd és vízszintszabályzó műtárgy pályaszerkezetének a megemelése és új hídnyílás kiépítése valamint Árapasztó vápa és kialakítása a híd bal partján, továbbá a Spelláki töltőbukó átalakítása, a Feneketlen-tó vízpótlásának megoldása, az Ilonai csatorna vízellátásának javítása, továbbá a Félholdaki Duna-ág és az Öregszigeti tó vízpótlási feltételeinek a javítása.

Az eseményt Tímár Gábor Kisbodak polgármestere nyitotta meg. Láng István, OVF főigazgató és Németh József ÉDUVIZIG igazgató beszélt a projekt jelentőségéről, majd Zilahi Zoltán projektvezető (Mészáros és Mészáros Kft.) ismertette a beruházás műszaki tartalmát, aktuális zajló munkáltait. Ezt követően a lakossági kérdések megválaszolása következett, melyben Kertész József ÉDUVIZIG projektvezető is aktívan részt vett.

Megkezdődtek a Felső-dunai mellékág projekt kivitelezési munkái

Igazgatóságunk az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen európai uniós forrásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósítja meg a „Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem” tárgyú KEHOP-1.3.0-15-2016-00013 azonosítószámú projektet. 
Az 1,906 milliárd forint összköltségű beruházás keretében kizárólagos állami tulajdonú létesítmények fejlesztése történik meg a Szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszerben. A fejlesztés célja a Felső-Duna (1850-1809 fkm) árvízlevezető képességének és a meglévő ökológiai állapotok további javítása, melynek érdekében mellékágkotrások, a mellékágrendszerek műveinek, műtárgyainak az átalakítása, vizes élőhelyek rehabilitációja fog megvalósulni. 

A kivitelező az előző hónapokban a kiviteli terveken dolgozott illetve előkészítette a terepet a munkák megkezdéséhez.
Az elsőként, 2019. március második felében megkezdett kiviteli munkarész a Cikolaszigeti mellékágrendszerben lévő Barkás-ág és a Revolver-ág összekötése egy új, 170 m hosszúságú csatorna szakasszal, melyen egy új hullámtéri híd is fog épülni. A fakitermelés és a növényzet eltávolítása már megtörtént a korábban erdős területen. Az összekötő csatorna kialakításához összesen 3200 m3 kotrást kell elvégezni, következő feladatrészként a kitermelt anyag teljes mennyiségét ki fogják szállítani a hullámtérről.
A beavatkozások befejezése után a jövőben a Revolver és a Barkás Duna-ágak élő vizes átöblítésére nyílik lehetőség a felső bögéből kiinduló vízpótló csatorna kialakításával, a Revolver ágból kiágazva.

Lakossági fórum a Felső-Duna projektben

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az Észak-Dunántúli Vízügyi igazgatóság közösen tartott lakossági fórumot a projekt keretében 2018. szeptember 17-én Dunaszigeten a Sziget-Köz-Pont Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben. 
A rendezvény célja az volt, hogy a beruházásban közvetlenül érintett lakosság és civil szervezetek számára bemutassa a projekt műszaki tartalmát és jelentőségét.
Az eseményt Cseh Benjamin Csaba Dunasziget polgármestere nyitotta meg. Németh József ÉDUVIZIG igazgató és Németh Tamás projektvezető ismertetői után a kérdések megválaszolása következett, melyben Láng István, OVF főigazgató, valamint Kertész József ÉDUVIZIG projektvezető is aktívan részt vett.

Projektnyitó rendezvény:

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2018. július 11-én tartotta a projekt sajtónyilvános nyitó rendezvényét a Dunasziget közelében található, ugyancsak beavatkozást igénylő Kőhíd környezetében. A rendezvényen Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője, illetve Láng István Műszaki Főigazgató-helyettes (OVF) ismertette a beruházás jelentőségét.